Ötletbörze a tiszta gazdaságért - Állami szféra

From Projekt
Jump to: navigation, search

Az ötletbörzén nem a tényadatok összegyűjtése az elsődleges cél, hanem az új, kreatív ötletek szabadjára eresztése és a "brain-storming" szerű gondolkodás elindítása. Ha a személyes tapasztalataidból származnak olyan ötletek, amelyeket szívesen megosztanál a honlap többi szerkesztőjével, és amelyekről úgy gondolod, hogy továbbgondolásra alkalmas lehet, akkor azokat ide vidd fel, légy szíves. Ezen az oldalon nem baj, ha a javaslatod nem feltétlenül tudományossági igényű!

Ha pedig ellenérveid vannak a már megfogalmazott javaslatokhoz, akkor azokhoz is tehetsz bátran kiegészítéseket, módosításokat! (Ha bizonytalanabb vagy a módosítással, akkor pedig használd az oldal vitalapját!) Ahogy folyamatosan gyűlnek és bővülnek majd a javaslatok, érvek, ellenérvek, a következő lépés az lesz, hogy ezt "egybedolgozzuk" a tényadatokkal, a tudományos tanulmányokkal és a jogszabályokkal, amelyeket a honlap többi oldalán szintén folyamatosan gyűjtögetjük...

Az ötletbörzének ezen az oldalán az állami szférához is kötődő javaslatokat gyűjtjük: azokat a javaslatokat, amelyek az állami pénzek hatékonyabb felhasználása, illetve az adócsalás, vagy a korrupció és az állami protekcionizmus visszaszorítása irányába mutat.

Ha viszont olyan javaslataid vannak, amely sehogy nem kötődik az államhoz, hanem csak magán piaci szereplőkkel kapcsolatos, akkor azt tedd fel az ötletbörze másik oldalára, légy szíves!

Állam bevételei

Adónemek

Autó adói:

  • Az autók regisztrációs adóját meg kellene szüntetni, ugyanis az EU-n belül ez rendkívül torzítja a gépjárművek piacát. Erről bővebben is olvashatsz egyik cikkünkben.
  • A 2010. január 1-től a nagyobb teljesítményű autókra kivetett vagyonadót célszerű lenne megszüntetni. Az eredetileg szociális célzatú adó (=adózzanak a luxusautóval rendelkezők) nem éri el a célját, ráadásul torzítja is a versenyt az autópiacon. Ugyanis, az adó nem az autó értéke, hanem a teljesítménye alapján lett kivetve. Egy alacsony értékű, de 125 KW-nál magasabb teljesítményű használt autó után például kell adót fizetni (kb. 73 ezer ilyen autó van forgalomban Magyarországon), miközben egy vadi új, értékesebb, de 125 KW-nál alacsonyabb teljesítményű autó után nem. Ráadásul, a költségvetés várható bevétele ebből mindössze évi 2,5 - 4 milliárd forint lenne.
  • A határon rendszeresen (akár naponta többször) oda-vissza átkelő autók benzinmutatójának fokozottabb ellenőrzésével és regisztrálásával könnyebben ki lehetne szűrni az üzemanyaggal feketén kereskedőket. Leginkább az ukrán-magyar határnál figyelhető meg, hogy az Ukrajnában olcsóbban vásárolt benzint hazánkban az autó tankjából leszívják majd "kéz alatt" értékesítik.

Illetékek:

  • Az örökösödési és az ajándékozási illetékek torzítanak a különböző vagyonelemek között (pl. az átutalásos ajándékozás illetékmentes, miközben más vagyonátruházáskor – pl. ingatlan-ajándékozást/eladást - széles sávban (18 - 48%) eltérő illetéket kell megfizetni). Ehelyett, legyen inkább minden egyes vagyonelemre (ingatlan, bankbetét, ingóság, stb.) egységes az illeték-kötelezettség.

Munkát terhelő adók, járulékok (és cafeteria):

  • A hideg- és meleg étel-utalványok rendszerét tisztábbá kellene tenni, mégpedig oly módon, hogy az adott kategóriába tartozó termékeket egy kóddal kellene ellátni, és az utalványon szereplő kód leolvasásának segítségével csak ezeket a termékeket lehetne vásárolni. Általános tapasztalat ugyanis, hogy ahol elfogadják az ilyen utalványokat, ott bármit lehet vele vásárolni (például sokszor még cigarettát is lehet vásárolni étel-utalvánnyal). Amikor az árut beviszik az üzletbe, megjelölnék (egy vonalkód-kiegészítéssel), ha fizethető utalvánnyal. Azt, hogy mire milyen kódot kellene tenni, központilag szabályoznák. Hogy az üzlet az árut megfelelő kódokkal látja-e el, és hogy ennek fizetési szabályait betartják-e, azt szúrópróbaszerűen ellenőrizhetné az NFH.
  • Gazdaságfehérítő hatása lehetne a minimálbér emelésének és minimálbér adómentessége megszüntetésének. Máskülönben ugyanis, gyakori adóelkerülési mód, hogy az alkalmazottakat a valóságos keresetüknél jóval alacsonyabban jelentik be. Gazdaságfehérítő hatású lehetne azonban az is, ha nem a minimálbért, hanem a munkavállalónként fizetendő adók és járulékok összegének alsó határát emelnék meg a jelenleginél magasabb szintre.
  • Ne lehessen őstermelői igazolványt kiváltani kiskorú részére! Csakis az a személy válthasson ki őstermelői igazolványt, akinek a nevén földtulajdon vagy bérleti jogviszonyként a művelésére van joga, illetve aki a földet ténylegesen megműveli! Az erre vonatkozó törvény szerint ma a szülő őstermelői igazolványára felvihető a kiskorú gyermek neve, és utána mivel egy főre jutó jövedelem alapján számolnak, ezzel jelentősen csökken az adófizetési kötelezettség. Egy 5 tagú család esetében például akár 20 millió forint éves árbevételig nem kell adózni (tehát fejenként 4 millió forintos bevételig tart az adómentesség), amennyiben az árbevétel 20%-áról költségszámlával rendelkeznek.

Szerencsejátékok adói:

  • A kaszinók valós jövedelme a gyakorlatban ellenőrizhetetlen és szinte megbecsülhetetlen. Az állam számára egy sokkal kiszámíthatóbb, ellenőrizhetőbb és behajthatóbb adóztatási forma lenne, ha az olyan hazárdjátékokat, mint pl. a póker, a black jack, vagy a rulett nem a bevallott jövedelem után, hanem évente egyszer asztalonként adóztatnák.


Javasolt új adónemek:

  • Adózás alá kéne vonni a nagy volumenben és/vagy értékben, üzletszerűen végzett internetes ingóságkereskedelmet, mivel torzító hatása van, hogy ezen a csatornán nem adóznak a kereskedők, míg offline közegben igen. Jelenleg vita áll ebben a kérdésben az APEH és az adótanácsadók között, az álláspontok a következők (e videó alapján)
    • Az APEH jelenlegi álláspontja szerint ezt az új adót megszerzett bevétel után, bejelentett üzleti tevékenységként, adószámmal kellene fizetni, amely mellé bizonyos esetekben ÁFA (~25%) és egészségügyi hozzájárulás (27%) is fizetendő lenne.
    • Az adótanácsadók szerint azonban ez a durván 60%-os adókötelezettség túl sok és adóelkerülésre ösztönöz. Szerintük a bevétel után, kb. 6%-os adót kellene fizetni az eladónak, szintén adószám igényléssel egybekötve.
A véleménykülönbség talán áthidalható lehetne a következő megoldással, amely a kettő közötti adókötelezettséget jelentene: az adószámigényléstől az egyszerűség érdekében el lehetne tekinteni, és ehelyett a magánszemélyek SZJA bevalláson keresztül is adózhatnának a jövedelmük után (ha az értékesítés meghalad egy adott összeg és/vagy volumenhatárt).

Adóelkerülés ellen

  • A szemléletváltás elősegítése és az adócsalás csökkentése érdekében az államnak széleskörű tájékoztatókampányt kellene folytatnia. Ezt szolgálja egyébként a www.feketelista.hu honlap is, mely jelenleg kb. 470 ezer vállalat közel 800 ezer jogsértő ügyét gyűjtötte össze, azonban nemcsak a sok tényadat ismertetésére, hanem egy ennél populárisabb kampányra is szükség lenne.
  • További lépésként szükséges lenne szemléletváltást elősegítő, tudatos oktatást is bevezetni, amelyet már az általános iskolában el lehetne kezdeni (akár olyan órák keretében is, mint például az etika).

Adóellenőrzés hatékonyságának javítása:

  • Az alábbi két javaslat a könyvvizsgálat területét célozza meg a gazdaság kifehérítése érdekében azáltal, hogy valószínűsíthető a pozitív kapcsolat a könyvvizsgálati kötelezettség és az adóelkerülési szándék (adómorál) között:
    • Kívánatos lenne kiterjeszteni a könyvvizsgálatra kötelezett társaságok névsorát, a Számviteli törvényben 155.§ (3.) meghatározott árbevételi és foglalkoztatottak számára vonatkozó limitek csökkentésével.
    • Ha a könyvvizsgálói hatáskört kibővítenék a vállalkozások adóügyeinek felülvizsgálatára és hitelesítésére is, akkor ez javíthatná az adóellenőrzés hatékonyságát és részben tehermentesíthetné az APEH munkáját is.
  • Sport: Egy játékos eladásánál hozzák nyilvánosságra a játékosnak az árát annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen, hogy a klubok a megfelelő nagyságú nyereségadót fizették-e be.

Fekete és fiktív számlák:

  • A bazárpiacokon is csak ellenőrizhető memória egységgel ellátott, "fekete dobozos" pénztárgéppel árusíthassanak (ugyanúgy, mint az üzletekben). Az egyszerűsített (kék) számlák adását pedig meg kell szüntetni, mert könnyű vele visszaélni.
  • Az őstermelők igazolványára rá kellene vezetni azoknak a termékeknek a kódszámát, amelyet ténylegesen termel, és csak ezen termékeket árusíthassa! Piaci gyakorlat ugyanis, hogy az őstermelők még déli gyümölcsöket is árusítanak, és emellett igénybe veszik az őstermelői adókedvezményeket is. Ha az árus nemcsak termelői, hanem egyben viszonteladói tevékenységet is folytat, akkor azt csak más vállalkozási formában (pl. kft, bt) tehesse! Egyéb esetben a helyszíni szemle után büntethető legyen!
  • A helyi önkormányzatok erősebb ellenőrzési jogkörrel rendszeresen ellenőrizhessék, hogy a területükön bejegyzett vállalatok nem csak fiktívek-e (csak cím szerint létezők), és hogy folytatnak-e ténylegesen működést. A cégek lokalizálása a helyi önkormányzatok számára kisebb ellenőrzési költséggel járna, mint az APEH és a Cégbíróság számára, amelyek többnyire csak a postai levelek kézbesíthetősége alapján következtetnek a cég létezésére.
  • Hozzák nyilvánosságra az állami vállalatok szponzorálási szerződéseit, hogy könnyebben ellenőrizhetővé váljon, hogy csak a teljesítés után írják le költségként az adott összeget. (Így jobban vissza lehet szorítani a fiktív számlák kiállítását.)

Feketemunka visszaszorítása:

  • Ha egy céget munkaügyi bírsággal büntetnek, akkor az közbeszerzési pályázaton (Kbt. 60.§ (1) g.) két évig nem vehet részt (beszállítóként vagy alvállalkozóként sem).
    • Ezt a tilalmat ki tudják játszani úgy, hogy a tulajdonosok új néven vállalatot alapítanak. Ezt a kiskaput úgy lehetne bezárni, ha a munkaügyi jogsértést elkövetett munkaadók feketelistájára (elérhető az OMMF honlapján) felkerülnének ezek az új cégek is (amelyeket ugyanazok a tulajdonosok hoztak létre), és rájuk is vonatkozzon a közbeszerzési, pályázati tilalom.
    • Fontos lenne, hogy a tilalmi időszak alatt a cég alvállalkozóként se dolgozhasson be olyan cégnek, amely közbeszerzési pályázaton indult, vagy állami vagy EU-s támogatást vett igénybe (az 1992. évi államháztartási törvény 15. § (5) a. szerint feketén foglalkoztató nem kaphat támogatást)
    • A tilalom hosszát érdemes lenne a szabálysértés fokától függővé tenni (feketén foglalkoztatott munkavállalók száma, a foglalkoztatás időtartama, stb.), mivel az egységesen megállapított két év nem tükrözi a cselekmény súlyosságát.
  • Az építőipari adatok alapján szükség lenne egy olyan adatbázis létrehozására, amelyből a beruházás volumenétől (üzemméret) és a kivitelezés megvalósulásától (időtartam) függően hivatalosan meg lehetne becsülni, hogy mennyi az a minimális alkalmazotti létszám, amellyel a beruházás megvalósítható. (A normatíva szakmánként bontaná le az adott tevékenység élőmunka igényét: pl. 100 négyzetméter burkoláshoz hány munkaórára van szükség, stb.) Az a hatóság, amely az adatbázist és a becsléseket készítené, együttműködhetne az APEH-hel, így könnyebb lenne a feketejövedelem megbecslése és megfogása is.
  • A MEPAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) segítségével érdemes volna ellenőriztetni a mezőgazdasági vállalkozókat, hogy eleget tesznek-e a bejelentési, adó- és járulékfizetési kötelezettségeiknek. Ennek segítségével ugyanis minden növényfajta munkaerőigénye jól megbecsülhető hektárra vetítve. Amennyiben pedig valamilyen vis major miatt mégis jelentősen eltér a ténylegesen alkalmazott munkaerőlétszám a becsülttől (pl. természeti kár sújtja a mezőgazdasági termelőt), akkor a vállalkozónak határidős kötelezettsége legyen ezt bejelenteni! Ezáltal, akár a meteorológiai intézet vagy a növény-egészségügyi állomás jelentései alapján beazonosítható is lenne a tényleges kár.
  • Érdekeltté kellene tenni a feketemunkásokat abban, hogy segítsék a munkaügyi ellenőrzést és együttműködjenek a hatóságokkal! Gyakori eset ugyanis, hogy a munkavállalók az ellenőrzés során előre betanult szöveg szerint megpróbálják védeni munkáltatójukat és elfedni a feketefoglalkoztatás tényét. Igazmondásra lennének ösztönözhetők például azzal, ha lebukás esetén a hatóság (a bírságon kívül) arra is kötelezhetné a munkáltatót, hogy a munkavállaló részére x összegű juttatást folyósítson (ez konstans lehetne, például valamilyen módon a minimálbérhez kapcsolódó összeg).

Készpénzhasználat visszaszorítása:

  • Mivel a fekete gazdaság tipikusan olyan ágazat, ahol a készpénzes kifizetések a jellemzőek, ezért olyan eszközök, illetve megoldások kellenének, amelyek korlátozzák a készpénzhasználatot. Mint például:
    • Bizonyos összeghatár feletti kifizetéseket (legyen az vásárlás, vagy bér, stb.) csak átutalással lehessen lebonyolítani. Ilyen jogszabály 2009-ben egyszer már született (a 250 ezer forint feletti vállalati kifizetésekre vonatkozóan) csak ezt az Alkotmánybíróság visszadobta. Célszerű lehet ezt más formában (ahogy az AB is elfogadja) újra bevezetni. (Az AB végzése innen letölthető.)
    • Támogatni kellene a bankkártyahasználat elterjedését. Például: a számlavezetési díj és bankkártya-használati díj eltörlésére kellene kötelezni a bankokat; és támogatni kellene a boltokban a bankkártyás vásárlás lebonyolításához szükséges berendezések beszerzését, telepítését; stb.
    • A készpénzhasználat mértékét csökkenteni lehetne azzal, ha törvény írná elő, hogy az áfát csak a bankon keresztül folyó eladások után lehetne visszaigényelni, illetve csak a hitelintézeteken keresztül lebonyolított költségeket ismerné el adózás előtti eredményt csökkentő tételként.
    • Módosítani kellene azt az előírást, miszerint egy vállalatnál a házipénztárban tartott havi átlagos készpénzállomány (∑pénztárban tartott napi zárópénzösszegek / napok száma) összeghatára maximum 500 000 Ft, illetve a megelőző üzleti év összes bevételének 2%-a lehet. Az előírást úgy kellene megváltoztatni, hogy minden gazdasági társaságnak a házi pénztárt délután 4-ig le kellene zárnia, majd az 500 000 Ft-ot, illetve a 2%-ot meghaladó pénzösszeget még aznap be kellene fizetnie a társaság bankszámlájára. A jelenlegi módszert ugyanis a vállalatok ki tudják játszani, és így magasabb készpénzmennyiséget tudnak tartani. Ha ugyanis a törvény csak a havi átlagos készpénzmennyiséget nézi, akkor a vállalatok a saját dolgozóik részére (ún. utólagos elszámolásra kiadott előlegként) kiutalhatnak pénzt a pénztárból, majd a következő hónap elején nem teljesült eseményként ugyanezt visszafizethetik. (Ugyanezt a csiki-csuki játékot viszont naponta csinálni már sokkal nehezebb lenne.)

Számlaadás elmulasztása:

  • Minden kereskedőnél kötelezővé kellene tenni a teljes árukészletük pontos, naprakész, vonalkódos nyilvántartását, így az adóellenőrök egy-egy szúrópróbaszerű leltárral bármikor könnyen ki tudnák szűrni a feketeárukat. Leginkább a kiskereskedőknél jellemző, hogy az áruk egy részét számla nélkül veszik (a készítők és a nagykereskedők nem akarnak számlát adni), majd feketén adják el. A számlaadás elmulasztása egy egész láncreakciót vált ki, és adócsalásra ösztönzi a termelési folyamat összes szereplőjét.
  • A fogyasztókat adó-visszatérítéssel és büntetéssel egyaránt motiválják a számlák gyűjtögetésére, ugyanis ez javíthatja a vállalkozások adófizetési hajlandóságát! A Szerencsejáték Rt. tavaly bevezette a számlalottót, de ezt egyrészt általánosítani kellene (nemcsak a szolgáltatásokra vonatkoztatva), másrészt kötelezővé kellene tenni. Ha valaki vállalja a fogyasztásának legalizálását, és benyújtja a számláit az APEH-nek (és esetleg bizonyítja is a kifizetést, pl. átutalási bizonylattal), akkor az jogosult legyen adó-visszatérítésre. Ha viszont valaki jelentősen az éves jövedelméből elvárható átlagfogyasztás alatt marad, és nem nőnek a megtakarításai sem ennek megfelelő ütemben, akkor az legyen büntetőadó fizetésére kötelezett.
  • A számlaadás elmulasztását bizonyító erővel "lebuktatókat" jutalmazni kellene nemcsak az APEH-ellenőrök, hanem a vevők, a versenytársak vagy ezek felderítésére szakosodott magán nyomozó cégek esetében is.

Vagyonosodási vizsgálatok:

  • Ha egy betéti társaság beltagja vagy egy magánszemély vagyonvizsgálata alkalmával az adótartozás behajthatatlan, akkor a közeli családtagok vagyongyarapodásának vizsgálatával ellenőrizzék, hogy az illető korábban megkísérelte-e átruházni számukra (átmenteni) a vagyonát. Ha történt ilyen, akkor a családtagokon is behajtható legyen az adótartozás.
  • A SZJA adóbevallás mellett kötelezővé kellene tenni a vagyonbevallást is minden évben, mindenkinek.
  • Az APEH-nél célszerű lenne listát vezetni azokról a személyekről, akiknek felső vezetőként, vagy könyvelőként vagy többségi tulajdonosként érdekeltségük volt valamilyen adócsaláson kapott cégnél. Célszerű lenne fokozottabban vizsgálni ezeket a személyeket és ezen személyek által alapított összes céget.

Állam jóléti tevékenységei

Családtámogatások

  • Az 1998. LXXXIV., a családok támogatásáról szóló törvény 20. § (2)-ban megtalálható, ikergyermekekre vonatkozó kiemelt gyermekgondozási segély esetén az ikrekre vonatkozó kedvezményt el kellene törölni, mivel az ikrek ily módon történő megkülönböztetése nem indokolható az egyéb speciális esetek elhanyagolása mellett. Ugyanis bár ikergyermekek esetén indokolt a kiemelt segély nyújtása (egyszerre két gyermek nevelése nagyobb anyagi/időbeli terhet jelent), de ikergyermekek esetén a tankötelezettség kora szinte mindig megegyezik. Amennyiben mégsem, és a két gyermek 1 év elcsúszással kezdi meg tanulmányait, miért részesítik előnyben őket azokhoz képest, akiknek pl.: 2 gyermekük van 1 év korkülönbséggel? Ők már lényegesen előbb elveszítik ezt a támogatást, pedig a gyermekek az első év kivételével hasonló ráfordításokat igényelnek.

Hátrányos helyzetűek szociális támogatása

  • Felülvizsgálatra kerülhetne, az összes rokkantságot igazoló és parkolási kártya, mind az orvosi mind a „a kedvezményre jogosultak” oldaláról. Az Egészségügyi Misztérium hozza, nyilvánosságra, azon orvosok nevét (ezzel praxisát veszélyeztetve), akik az elmúlt években kiugróan nagyszámú kedvezményre jogsító igazolást adtak ki.

Nyugdíj

  • Felülvizsgálásra kerülhetne a korkedvezményes nyugdíj. A kedvezmény korlátozott kibővítése indokolt lenne a fegyveres és rendvédelmi erőkön kívül egyéb veszélyes vagy súlyosan egészségkárosító szakma (egykori meleg üzemi korkedvezmény) alkalmazottaira is. Azzal a fenntartással, hogy csak azok az alkalmazottak mehetnének (egy bizonyos szolgálati idő után) korkedvezményesen nyugdíjba, akik ténylegesen a veszélyeztetett munkát végzik (földalatti műszak, járőr, ügyelet stb.) és nem adminisztratív munkát végző „hátsó irodai alkalmazottak” (különös tekintettel a rendvédelmi szervek állományára).

Oktatás, kultúra

  • Törvényben kellene szabályozni, hogy ha valaki állami támogatással végez el egy főiskolát vagy egyetemet, akkor az egy meghatározott ideig köteles legyen Magyarországon dolgozni. Ha viszont az illető mégis inkább külföldre megy dolgozni (pénzt keresni, termelni, adózni, stb.), akkor fizesse vissza a képzésének költségét!
  • Mivel 2010-ben megszüntették a felsőoktatásban, illetőleg a felsőfokú szakképzésben résztvevők tandíjának évi 30 %-os adókedvezményét, megfontolható lenne egy új választható cafeteria elem bevezetése: tanulmányi utalvány. Mivel a munkavállalók ezt az eddigi éves cafeteria keretösszegükön belül választhatnák, ez nem emelné a költségvetés kiadásait. A tanulmányi utalvány az internetutalványhoz hasonlóan akár adómentes is lehetne. (A cafeteria után fizetendő adók és járulékok 2010-es szabályai itt megtalálhatók.)

Állam gazdasági jellegű tevékenységei

Állami vállalatok támogatása

  • Ha egy cég állami támogatást kér a talpon maradáshoz (pl. MÁV, BKV, stb.), akkor annak menedzsmentje ne vehessen ki osztalékot, jutalmat, bónuszt, stb.!
  • Amelyik cég állami támogatást kér (pl. MÁV, BKV, stb.), vállalja, hogy nyilvánosságra hozza dolgozói jövedelmét és a menedzsment jövedelmét!
  • Ha egy állami támogatást kérő cég megkurtítja dolgozói juttatásait, akkor vállalja, hogy a vezetőknél legalább ugyanekkora mértékben megteszik ugyanezt! (Ne élhessen vissza a menedzsment az információs és koordinációs erőfölényével.)

Magán vállalatok támogatása

  • A mezőgazdaság területalapú támogatását az adott évi földművelés alapján folyósítsák és ne a 2006-os bázisév alapján! Az ún. SPS (Single Payment Scheme) bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény szerint (az EU-s normákhoz igazodva) azok a bérlők juthatnak támogatáshoz, akiknek 2006-ban a tulajdonukban volt vagy bérelték a földet. Ez azonban sértheti a versenyt, ezért inkább mindig az éppen aktuális tulajdon- és bérleti viszonyok szerint kellene folyósítani az EU-támogatásokat.

Állami beruházások, közbeszerzések

  • Ha egy vállalat egy közbeszerzési tenderen (egy alacsony árajánlattal) egy közösségi beruházás megvalósítására állami támogatást nyert, akkor a cég köteles a vállalt költségvetéshez tartani magát, és az állam ne támogathassa később a projektet pótlólagos forrásokkal. A vállalat csak akkor legyen kivételesen mégis jogosult további állami támogatásra, ha a költségek megnövekedése még a felelős tervezés és teljesen jóhiszemű magatartás esetén sem volt semmiképpen előrejelezhető. Ezt kiváltó váratlan ok lehet például: a gazdaságban bekövetkezett sokkszerű változások (pénzügyi- és valutaválság), a politikai döntések következményei (minimálbér emelés, adójogszabályok változása) vagy pedig a természeti környezet hatásai (időjárás miatti káresemények). Ha nem sikerül igazolni ezen tényezők fennállását, akkor további támogatás nem folyósítható, továbbá az állam egyoldalúan felbonthatja a szerződést a céggel.
  • Az állami és uniós forrásokkal történő visszaélés megakadályozása érdekében valamennyi beszerzési igény tekintetében, szakágazatonként részletesen kimunkált, olyan költséghatárokat kellene megállapítani, amelyeket meghaladóan nem lehetne költségvetést tervezni. Mindez azt szolgálná, hogy az állami vagy uniós források lehívásánál ne lehessen a közbeszerzés értékét és a támogatási igényeket szándékosan túlbecsülni és „bizonyos tartalékokat” eleve belekalkulálni.
  • Az állami pályázatok elbírálásának egyik szempontja az legyen, hogy a pályázók mekkora adót fizettek az elmúlt 5 évben. Aki többet fizetett az államnak, az kerüljön előnybe.
  • Közbeszerzési pályázatoknál az államnak közvetlenül a kivitelező alvállalkozóknak kellene fizetnie. Az építőiparban ugyanis gyakori eset, hogy egy közbeszerzés kivitelezése után a fővállalkozó nem fizeti ki az alvállalkozókat (akik gyakran feketén dolgoznak), hanem helyette csődöt jelent. Célszerűbb lenne ezért, ha az állam listát és teljes elszámolást kérne az alvállalkozókról, majd nekik fizetne közvetlenül. Így talán a kisvállalatoknak is jobban megérné "kifehéredni", hiszen az garanciát adna a kifizetésekre is.
  • A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt a körbetartozások megelőzése, valamint a korrupció és a feketemunka felderítésének megkönnyítése érdekében módosítani kellene:
    • Az eszközigényes közbeszerzési eljáráson csak olyan cég indulhasson, amely saját tőkéje eléri, vagy meghaladja a beruházás összegét.
    • A közbeszerzési pályázatot nyert cégnél maximalizálni kellene a lehetséges alvállalkozók számát X szintben.
    • Mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozók kötelesek legyenek az elnyert munkának minimum Y%-át elvégezni, azaz nem adhatják tovább a megkapott munkát teljes egészében.

Állami alkalmazottak (köztisztviselők, vállalatvezetők) ellenőrzése, korrupció visszaszorítása

  • Az állami és önkormányzati (többségi) tulajdonban lévő vállalatok menedzsmentje a büntetőjogi felelősségükön kívül a magánvagyonuk bizonyos százalékával (akár teljes) is feleljenek az általuk irányított vállalatért, ezzel is elkerülve az állami vagyon előnytelen felhasználását vagy tékozlását (ingatlan panamák).
  • Célszerű lenne az állami vállalatok menedzsmentjét is teljesítmény-bérezni (legalább részben). A legtöbb állami vállalatnál valószínűleg nehezen működnének a versenyszférában bevált módszerek (pl.: a fizetés jövedelmezőséghez kötése vagy a részvényopciók alkalmazása), azonban a ezen eljárások módosításával és kiegészítésével jobban lehetne ösztönözni a vezetőséget. Például, a tömegközlekedésben az utaspanaszok/meghibásodások/balesetek számától vagy az eszközállomány életkorától függhetne a bérezés legalább 50%-a.
  • A köztisztviselők, illetve az állami és önkormányzati hivatalokban dolgozók munkaviszonya szűnjön meg, ha előzetes letartóztatásba kerülnek, és büntetőjogi bírósági eljárás folyik ellenük.
  • A köztisztviselőt és az állami, önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok vezetőit a munkaviszonyának megszűnése és a végkielégítés kifizetése után, egy jó darabig ne lehessen „szerződéses tanácsadóként” tovább foglalkoztatni, vagy újraalkalmazni. Ellenkező esetben vissza kelljen fizetni a végkielégítést. A végkielégítések nagyságrendje egyébként is felülvizsgálatra szorul, meg kellene fontolni ezek csökkentését!
  • A vagyonnyilatkozatról szóló 2007. évi CLII.tv. 9-10. §-ai (a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei) kerüljenek kiegészítésre azzal, hogy a kitöltött vagyonnyilatkozatot a Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottságnak vagy az Állami Számvevőszéknek kell továbbítani, amely annak valódiságát véletlenszerűen ellenőrizheti. Amennyiben nem valós adatok szerepelnek a nyilatkozatban, az ellenőrzést végző hivatal köteles azt nyilvánosságra hozni és a vagyonnyilatkozatra kötelezett eltiltásán kívül, a büntetőjogi felelősségre vonás is a lehetséges következmények között szerepelhessen.
  • A közpénzek költséghatékony elköltése érdekében célszerű lenne a felelősök által tett vagyonnyilatkozatok megőrzését szigorítani. A hatályban lévő, egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 12. §-ától eltérően, a korábbi időszakokra visszanyúló nyilatkozatokat is meg kellene őrizni még abban az esetben is, ha azóta már nem áll fenn a köztisztviselő munkaviszonya. Így lehetővé válna a vagyoni helyzet alakulásának idősoros vizsgálata, amely hozzájárulna a korrupciós ügyek feltárásához.
  • Az építési engedélyekhez kötődő ügyviteli folyamat kapcsán lehessen úgynevezett "prioritási jogot" vásárolni, azaz dokumentált gyorsított eljárásért folyamodni. Jelenleg egy engedélyt közel két hónapos átfutási idővel bírálnak el, azonban ha valakinek ennél kevesebb ideje van elkezdeni az építkezést (időjárás, lakhatási problémák...), akkor a kenőpénz-fizetés helyett legálisan is kérhetné az ügyének gyorsabb elbírálását.
  • Az elektronikus-közigazgatás szélesebb körű elterjesztésével csökkenthető lenne a korrupció is (pl. gépjárműátírásoknál). Így ugyanis véletlenszerűbben és egy szélesebb körből választódhatna ki a kérvényt elbíráló hivatalnok és csökkenne a személyes kapcsolatba lépés lehetősége is. Természetesen az elbírálás után kiderülne, hogy ki volt a bíráló, és továbbra is lenne mód a fellebezésre, de az is csak online módon lenne lehetséges. Emellett, szükség lenne arra is, hogy extra díj ellenében legálisan is gyorsítható legyen a közigazgatási eljárás (és ne csak kéz alatti fizetéssel).

Vállalati lobbizás átláthatóbbá tétele

A 2006. évi XLIX. törvényt, a lobbitörvényt az alábbiak szerint lenne célszerű módosítani.

  • Meg kellene engedni, hogy az érdek-képviseleti szervek (pl . Magyar Ügyvédi Kamara) és a nem többségi állami tulajdonú önkormányzati gazdálkodó szervezetek (KFT-k, ZRT-k) is legálisan folytathassanak lobbitevékenységet, és ne kelljen (követhetetlen módon) fedőszervezeteket alapítaniuk e cél érdekében.
  • Csak olyan lobbistát vegyenek nyilvántartásba, aki szakvizsgát tett, továbbá csak olyan lobbista maradhasson a nyilvántartásban, aki folyamatos lobbitevékenységet is folytat és ezt beszámolókkal igazolni is tudja. (Ez ugyanis segítené a lobbisták ellenőrzését.)
  • Lobbiigazolvánnyal a lobbistának szabad bejárása lenne a Parlamentbe (megfigyelőként részt vehetnének a bizottságok munkájában) és a kormányzati intézményekbe.
  • Vizsgálni és szankcionálni kellene azokat a törvényhozókat, akik a törvény előírása ellenére sem jelentik be, hogy milyen lobbistával kerültek kapcsolatba.
  • Az érdekegyeztetési folyamatban a lobbistáknak szabályozott részvételi lehetőséget kellene biztosítani (pl. szöveges módosító javaslat tétele).

Igaz ugyan, hogy ez önmagában véve még nem leplezi le és nem szankcionálja a "nem bejegyzett" (fekete) lobbistákat, azonban a legális lobbizási forma szabályozása és az etikai normák lerakása akkor is hasznos és példamutató lehet. Ráadásul, mivel a szabályosan működő lobbistáknak és egyes politikusoknak is az lehet az érdekük, ha a szabályokat többen betartják, a szabályozás hatására nőhetne a "fekete lobbisták" lebukásának kockázata. A szabálytalanul működő lobbisták kiszűrését az USA-ban érdekvédelmi szervezetek is segítik (pl.: American League of Lobbyists (ALL))

Politika

Ajánlószelvények

Az ajánlószelvényekkel kapcsolatban sokféle visszaélési módszer ismert (könnyen hamisíthatók, a postaládák feltörésével ellophatók, a pártok jogosulatlanul juthatnak személyes adatokhoz, stb.), ezért reformra szorul.

  • Az ajánlószelvények helyett legyen inkább egy kaució, amely összeget az induló jelölteknek le kell tenniük a Választási Bizottságnál. A kauciót akkor kapnák vissza, hogyha bejutottak a parlamentbe. Így szűrnék ki a komolytalan indulókat.
  • Be kellene vezetni az elektronikus ajánlószelvényeket. A magyarorszag.hu ügyfélkapun lehetne pártot vagy független jelöltet ajánlani, néhány gombnyomással. Ez a módszer sokkal olcsóbb és gyorsabb lenne, továbbá a pártok sem juthatnának hozzá a személyes adatokhoz. Hátrány ugyan, hogy egyelőre még nincs mindenkinek internet-hozzáférése és ügyfélkapuja, azonban a penetráció folyamatosan növekszik.

Pártfinanszírozás, kampányfinanszírozás

  • A kampánykeret betartásának kikényszerítése érdekében hozzanak létre az Állami Szemvevőszéken kívül egy olyan független (a kampányidőszakban működő) hatóságot is, amelynek az a feladata, hogy a pártok által felhasznált kampányeszközöket (televíziós reklámok, plakátok stb.) megfigyelje, számba vegye, és a valós piaci árak alapján megbecsülje, hogy mekkora lehet a pártok valóságos költekezése a kampány időszakában. Az ÁSZ bírságot szabhatna ki a hatóság felméréseinek nyomán becsült, vélelmezett túlköltekezés alapján is, de ezt a becslést természetesen a párt a bíróságon megtámadhatná.
  • A parlamenti pártok ne titkolhassák, hogy milyen feltételekkel vettek fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) és hogy azt mire költötték. Ne tagadhassák meg üzleti, illetve banktitokra hivatkozva az információk kiadását. Nyilvánosságra kellene hozni az adatokat, hiszen állami hitelről van szó, amelyért az állam a saját bankja felé kezességet vállal. A pártfinanszírozás átláthatóságának követelménye írja felül a banktitok szabályait!
  • Változtatni kellene a pártfinanszírozás rendszerén. A jelenlegi gyakorlattal szemben olyan szabályozásra lenne szükség, amely kizárólag a pártok központi költségvetésből való finanszírozását (és esetleg egy bizonyos felső korlátig magánszemély támogatását) engedélyezi. Ugyanis, ha lehetőség van pl. vállalati források begyűjtésére is, akkor a pártok függő helyzetbe kerülhetnek a támogatóikkal szemben. Ez a helyzet pedig nem kívánatos, mert a pártot támogatók olyan intézkedéseket várhatnak el, amelyek egyéni és nem közösségi hasznokat szolgálnak.

Politikusok

  • Ha egy politikus ellen büntetőjogi bírósági eljárás indul és előzetes letartóztatásba kerül (akár önkormányzati, akár parlamenti képviselőről van szó), akkor automatikusan függesztődjön fel a jogköre, és ne kaphasson fizetést. Ha pedig a bíróság el is ítéli, akkor automatikusan veszítse el a mandátumát is.
  • Kötelezővé kellene tenni a parlamenti ülések X %-án való részvételt és a szavazást a képviselők számára. Tisztességtelen az állampolgárokkal szemben, hogy egyes képviselők személyes okokból nem vesznek részt parlamenti vitákon, pedig az lenne a feladatuk, hogy a lakosságot képviseljék.
  • A parlamenti képviselők költségtérítés gyanánt kizárólag a jogosan felmerülő költségeket számolhassák el. Azaz, a vidéki képviselők esetén a lakóhelyük és a főváros közötti távolságra számított ésszerű mértékű utazási költséget, illetve az albérleti szerződésben meghatározott bérleti díjat. Budapesti lakhelyű, valamint budapesti lakóingatlannal rendelkező képviselők ne kapjanak költségtérítést. A szabályozás bevezetésének célja nem a képviselők bérének csökkentése, hanem a bér kifehérítése. (Ezért, a legális havi illetményük ezt kompenzálva növekedhetne.)

Szakszervezetek

  • A szakszervezetek működését hasznos lenne oly módon szabályozni, hogy csak olyan cél érdekében sztrájkolhassanak, ami közvetlenül a saját munkájukkal, munkaviszonyukkal kapcsolatos. A VDSZSZ szolidaritási sztrájkja a BKV-val, és a megszorító intézkedések elleni sztrájkja például nem a szakszervezeti tagok munkaviszonyával kapcsolatos, hanem egyértelműen politikai célzatú. (A sztrájktörvény erről a linkről elérhető.)