Szerzői jog témakör

From Projekt
Jump to: navigation, search
Civertan internetes fgazd.jpg

A szerzők, a felhasználók és más jogosultak jogait JÖ - A szerzői jogról szóló törvény (1-57. §) a 2009 febr. 1. óta hatályos szerzői jogról szóló törvény (2008. évi CXII. tv., 53 oldal, 384 KB) szabályozza (az irodalom, a tudomány és a művészet területén). Másik összefoglaló: JÖ - A szerzői jogról szóló törvény (1999. LXXVI. tv.) (a kettőt össze kellene vonni).

Alapfogalmak

  • SC - Kalózkodás: A kalózkodás fogalma és piaca a technológia fejlődésének következtében az utóbbi időben kibővült, új értelmet nyert. Megtudhatjuk, hogy a warez fogalmával ellentétben itt az elsődleges cél nem a profitszerzés. Jellemzően háromféle termék kerül forgalomba a kalózkodás során: „egyszerű”, „counterfeit” és „bootleg”. Ezeket mutatja be a cikk.

A szerzői jog védelméért tevékenykedő nemzetközi intézmények

  • Business Software Alliance (BSA) bemutatása: A szervezet 85 országban van jelen, és célja, hogy megvédje és érvényesítse a szoftvergyártók szellemi tulajdonjogait, és hogy fellépjen az illegális szoftverkereskedelem ellen. A cikk bemutatja a szervezet felépítését, vezetőségét, valamint nemzetközi és magyarországi tevékenységét.
  • International Data Corporation (IDC) bemutatása: Egy nemzetközi piackutató és elemző vállalat, amely 1964-ben alakult, és ma már körülbelül 50 országban végez tevékenységet.

A szerzői jog szabályozásának fejlődéstörténete

Egyetemes történet

  • Források:
  • Ókortól a 19. századig:
    • Görögország:
      • közkincsek a szerzők művei, hiszen ők csak a múzsák eszközei, szócsövei
      • A művészeti alkotás létrehozását nem tekintették alkotásnak, kreatív munkának, hanem az alkotó általi feltalálásnak, fellelésnek, megvalósításnak és adaptálásnak. Így az alkotásért sem ő felelős személyesen.
      • Plágium: szerzőség téves feltüntetése jogilag nem, de erkölcsileg elítélt, hiszen ez a személyes dologba történő illetéktelen beavatkozás körébe sorolható. (becsületsértés)
      • Kr. e. VII-VI. sz.: szerzői individualitás kialakulása (A folyamatot „Homérosz” vezette be.)
      • Kr. e. 700: Hesziodosz, akit elsőként ismertek el költőnek. (Ettől kezdve tekintik a keleti irodalmat individuális költők tanúságtételének.)
    • Róma:
      • Nincs díjazása (honorarium) a műveknek (artes liberales = szabad művészet, a művészet szabadsága). Ezekhez a tevékenységekhez nem méltó a fizetség. A rómaiak attitűdje a munka iránt sem azt nem tette lehetővé,hogy valaki a munkáját hasznosítsa, sem azt, hogy a szerzőt díjazzák.
      • Habár Rómát tekinthetjük a törvényhozás hazájának, mégsem találhatunk a jogforrásokban arra nézve, hogy akár magukat a szerzőket vagy a művészeket, vagy akár őket műveikkel összefüggésben jogilag értelmezték, meghatározták volna.
      • A prózaírók magas társadalmi csoport tagjai, így nem is szorulnak rá a díjazásra. A szegényebb sorból száramzó költőket mecénások támogatják, azaz fizetik a megélhetési költségeiket. Ax szobrászat és festészet nem művészet, hanem munka.
      • A szerzői jog kialakításának első lépése a szellemi tulajdon és az azt hordozó anyag közti különbség kiemelése: Seneca szerint a könyvek tulajdonjoga, amelyeket Cicero írt, Ciceróé. De a könyvek, amelyek Cicero műveit tartalmazzák, a könyvárus tulajdonai is, aki őket megvette.
      • Nyilvánosságra hozatal: fontos lépcső, plágium=lopás
  • 1451 – Könyvnyomtatás feltalálása – a szellemi alkotás forgalomképessé válik
  • 15-17. sz.: Az uralkodó vagy más főhatóságok által pusztán egyeseknek nyújtott privilégiumok (régies kifejezéssel: kiváltságok, szabadalmak) jelentek meg, melyeket vagy a szerzőnek, vagy a kiadónak, de régibb időben kiválólag és rendszerint csak a kiadónak adtak. E szabadalmak lényege tehát az volt, hogy a kiadó – a fejedelem, vagy más felügyeleti joga mellett – „monopólium” keretében szerzett jogot könyvnyomtatásra és kiadásra. Két típusa ismert:
    • általános: általánosságban biztosította a könyvnyomtatást a privilégiumlevelet szerzőnek, egyúttal mindenki mást eltiltott e tevékenységtől. (pl. Velence városától Johann Speier részére 1469-ben kiadott privilégium)
    • konkrét: konkrét könyvek nyomtatását tette lehetővé, ezúttal is mindenki másnak egyidejű kizárásával. (pl. Henrik bambergi püspöknek 1490-ben a hamburgi miséskönyv nyomtatására szerzett jogosultsága)
  • 18. sz. végétől: egész országra hatályos törvényi szintű szabályozás. A törvényeket rendszerint a mindenkor uralkodó állam- és gazdaságpolitikai szempontok determinálták, és a privilegiális rendszer nyomait még erőteljesen magukon viselték.
    • első példa: 1710 – Anglia - Stuart Anna statútuma (kimondja, hogy a szerzők, és ne a kiadók legyenek a művek haszonélvezői; védelmi törvények: vevőket védi a kiadókkal szemben)
    • Amerikai Egyesült Államok: 1790, majd 1831 (módosítás)
    • Franciaország: 1613 (könyvkereskedési rendszabály), 1777 (írói tulajdon biztosítása), 1791 (drámai művek nyilvános előadásának joga), 1793 (írók és művészek szerzői joga)
    • Olaszország: Nápolyban és Szicíliában 1819, Szardíniában 1826, olasz újjáalakulás után 1865 (törvéány a szellemi termékek szerzőit megillető jogok megvédéséről)
    • Németország: Szászország – 1673, Hannover – 1686, 1832, 1876 (német birodalmi alkotmány szerzői jogot teljes egészében kodifikálta)
    • Ausztria: 1775 (szellemi munkák védelmére hozott rendelet), 1846 (cs. kir. rendelet(
  • 19. sz-tól: nemzetek közötti szerződések és egyezmények
    • Magyarország nemzetközi egyezményei: osztrákokkal (1887), Olaszországgal (1890), Nagy-Britanniával (1893) és Németországgal (1899).
    • 1886 – Berni Uniós Egyezmény (szerzői jog védelme) és Párizsi Uniós Egyezmény (ipari tulajdon oltalma)

A magyar szabályozás története

  • 15-17. sz.: privilégiumok rendszere (pl. 1584-ben a nagyszombati főiskola megszerezte a Corpus Iuris Hungarici kiadásának kizárólagos jogát privilégiumlevélben)
  • 1793 – királyi rendelet (belföldi utánnyomás büntetése)
  • 1831 – a rendelet kiterjed a rajzolatokra és rézmetszetekre
  • 1867 - fordítás gyakorlása a szerző jogfenntartásához van kötve, nyilvános előadáshoz való jog
  • 1875 – kereskedelmi törvény: kiadói ügylet definíciója (a kiadói ügylet nem a szellemi alkotásra, hanem annak materiális megnyilvánulására, a fizikai tárgyra vonatkozott); elégtelen a törvény a szerzői jog egészére, de arra lehetőséget ad, hogy a szellemi alkotás a külvilág számára is elérhető legyen, mi több, az alkotó ebből még meg is éljen.
  • 1884 – magyar országgyűlés törvénye: szakított a szellemi tulajdon elméletével, és helyette az önálló szerzői jog koncepcióját tette magáévá; a védelmi időt a szerző halálától számított 50 évben határozta meg, a bitorlás tekintetében kimerítő szabályozást adott


Megjelenés éve Törvény száma Törvény címe
1952 1952. évi III. törvény Törvény a polgári perrendtartásról
1959 1959. évi IV. törvény Törvény a Polgári Törvénykönyvről (VII. fejezet: A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok)
1973 1973. évi 11. törvényerejű rendelet Törvényerejű rendelet a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről
1978 1978. évi IV. törvény Törvény a Büntető Törvénykönyvről (329./A-C §-ok)
1979 1979. évi 13. törvényerejű rendelet Törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról (19.§)
1992 1992. évi LXXIV. törvény Törvény az általános forgalmi adóról
1994 1994. évi LIII. törvény Törvény a bírósági végrehajtásról: Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása
1995 1995. évi XXXIII. törvény Törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
1999 1999. évi LXXVI. törvény Törvény a szerzői jogról
1999 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről
1999 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző testületek nyilvántartásának szabályairól
2000 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet a reprográfiára szolgáló készülékek körének meghatározásáról
2001 2001. évi CVIII. törvény Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
2004 117/2004. (IV.28.) TKorm. rendelet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról
2006 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről
2006 18/2006. (IV. 12.) IM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól
2009 100/2009 (V. 8.) Korm. rendelet az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról

A jelenleg hatályos szerzői jogi törvény 1-57. §-ának összefoglalója

  • Bevezető rendelkezések (1-9. §)
    • A védelem tárgya (1. §): A törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.
    • A törvény hatálya (2-3. §): Nem vonatkozik a törvény azokra a művekre, melyek elsőként külföldön jelentek meg.
    • Közös, gyűjteményes, név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott művek (5-8. §): Több szerző közös műve esetében a szerzői jogok csak akkor gyakorolhatók külön-külön, ha a saját rész különválasztható. Ellenkező esetben a szerzői jog együttesen és egyenlő arányban illeti meg a szerzőket.
    • A szerzői jogok keletkezése (9. §): A szerző a személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. A vagyoni jogok sem ruházhatók át, lemondani sem lehet róluk, de örökölhetők, róluk halál esetén rendelkezni lehet.
  • Személyhez fűződő jogok (10-15. §)
    • A mű nyilvánosságra hozatala a szerző döntése, mint ahogy a név feltüntetésében is ő dönthet.
  • Vagyoni jogok (16-32. §): A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy részének anyagi vagy nem anyagi formában történő felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
    • További szabályok a többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz való közvetítés és kiállítás eseteire.
    • Munkaviszonyban létrehozott mű: A mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, amennyiben a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg abban az esetben, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
    • Védelmi idő: A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
  • A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátai (33-41. §): A szabad felhasználás körében a a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges bizonyos feltételek teljesülése mellett.
    • A szabad felhasználás esetei: idézet (forráshivatkozással), iskolai és tudományos felhasználás (nem üzletszerűen), sokszorosítás tankönyv esetén, átdolgozás iskolai foglalkozás során, részleges másolat (teljes csak kézzel vagy írógéppel írva), nyilvános előadások felhasználása (forráshivatkozással), sajtóban megjelent cikkek terjesztése (forráshivatkozással), kölcsönzés, bizonyítás.
  • A felhasználási szerződések (42-57. §): A szerző a (általában írásbeli) szerződés alapján engedélyezi a mű felhasználását, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
    • Általában nem biztosít kizárólagos jogot, korlátozható (valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére).
    • A mű átdolgozásához, többszörösítéséhez, terjesztéséhez és forgalmazásához külön szerzői engedély szükséges.
    • Kiadói szerződés (56-57. §): Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint azt forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.

Közösségi és nemzetközi jogszabályok

EU-s jogszabályok

Megjelenés éve Irányelv száma Irányelv címe Irányelv eredeti szövege angolul
1967 - A szellemi tulajdon világszervezetének létesítésére Stockholmban http://www.mszh.hu/jogforras/EP_Allasfog_en.pdf
1993 93/83/EGK Irányelv a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joggal kapcsolatos jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31993L0083:EN:HTML
1996 96/9/EK Irányelv az adatbázisok jogi védelméről http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31996L0009:EN:HTML
2001 2001/29/EK Irányelv az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról http://www.mszh.hu/jogforras/2001_29_Iranyelv_EN.pdf
2001 2001/84/EK Irányelv az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32001L0084:EN:HTML
2004 2004/48/EK Irányelv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004L0048R%2801%29:EN:HTML
2005 2005/737/EK Irányelv a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről http://www.mszh.hu/jogforras/Bizottsag_ajanlas_2005_737_EN.pdf
2005 2005/737/EC Irányelv jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló ajánlásáról http://www.mszh.hu/jogforras/EP_Allasfog_en.pdf
2006 2006/585/EK Irányelv a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről http://www.mszh.hu/jogforras/Bizottsag_ajanlas_2006_585_EN.pdf
2006 2006/115/EK Irányelv a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról http://www.mszh.hu/jogforras/2006_115_Iranyelv_Eng.pdf
2006 2006/116/EK Irányelv a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről http://www.mszh.hu/jogforras/2006_116_Iranyelv_EN.pdf
2009 2009/24/EK Irányelv a számítógépi programok jogi védelméről -

Nemzetközi jogszabályok

Kihirdetés éve Törvény száma Egyezmény neve
1975 1975. évi 3. törvényerejű rendelet Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény
1975 1975. évi 4. törvényerejű rendelet Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény
1975 1975. évi 18. törvényerejű rendelet A hangfelvételek előállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen létrejött Genfi Egyezmény
1998 1998. évi IX. törvény Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékletének kihirdetéséről
1998, 2004 1998. évi XLIV. törvény,2004. évi XLIX. törvény Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény
2004 2004. évi XLIX. törvény WIPO Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződés

Tanulmány-összefoglalók

  • TÖ - A szerzői jog kihívásai a XXI. században: Dr. Sár Csaba tanulmánya a 2000-es évek eleje óta felmerült, a szerzői joggal kapcsolatos problémákkal foglalkozik. A tanulmány az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 112. évfolyam, 1. különszámában jelent meg, 2007 májusában.

Saját cikkeink

  • SC - Illegális fájlcserélés és a torrent oldalak: A saját használatra történő film- és zeneletöltés nem törvénybe ütköző cselekedet, a jogvédett szerzemények továbbadása (feltöltése), és az azokkal való kereskedelem viszont az. E tevékenység büntetése etikai kérdéseket is von maga után, így még nincs határozott fellépés a visszaszorítására. A MAHASZ felmérése szerint csak a zeneszámok letöltése körülbelül 160 milliárd forint veszteséget eredményez.
  • SC - Illegális zeneletöltés: Bár a törvény bünteti, 2008-ban a zeneletöltés 95%-a volt illegális. Ennek következtében a zeneipar becsült éves bevételének mintegy 7%-át veszítette el. A cikk bemutat néhány megoldási javaslatot e problémára.